Karmazsinbogyó a Wittman parkban Mosonmagyaróváron

Amikor valami nagyon foglalkoztatja az embert, akkor lépten-nyomon beleütközik az adott jelenségbe.

Gondolj csak bele! Biztosan megesett már veled, hogy volt egy kedvenc autómárkád, vagy épp venni is szándékoztál egy jobb járgányt. Addig valószínűleg észre sem vetted, mennyi ilyen autó szaladgál az utakon, most meg szinte mást nem is látsz…

Valami hasonlót élek át én is, ha a “kedvenc” invazív gyomjaimról van szó. A parlagfüvet sokszor  már messziről, a rá jellemző zöld színéről kiszúrom. A karmazsinbogyót meg habitusáról.

alkörmös Mosonamgyaróvár Wittman park

Fotó: saját, 2018.07.02.

Így történt ez nagyjából 3 hete is, amikor Mosonmagyaróváron a Halászi úton haladva egy pillanatra – épp csak a  szemem sarkából – észleltem az alkörmös jelenlétét a Wittman park közvetlen közelében.

Jaj, tényleg! Hát a legelső mosonmagyaróvári felfedezésemet még nem meséltem el. Ebből is látszik, mekkora hatással volt rám ez a legutóbbi: megfeledkeztem a korábbiról.

A héten végre volt rá érkezésem, hogy közelebbről is megnézzem az újonnan felfedezett tövet.

Karmazsinbogyó a Wittman parkban Mosonmagyaróváron

Aztán ledöbbentem. A videóból megtudod, hogy miért.

A videóban elhangzik egy szó, egy fogalom: szökevény. Ezt is elmagyarázom majd egy későbbi posztban, mert lényeges.

Ami nem hangzik el az alkörmösről szóló videóban, de fontos tudni:

  1. Minden egyes tő alkörmös rengeteg termést hoz, melyek a madarak révén terjed. A növények magjai ugyanis áthaladnak a madarak emésztőcsatornáján, és csíraképes állapotban kerülnek ki onnan…Így terjesztik a feketerigók a fagyöngyöt is például.
  2. Terjedőképességük révén az invazív fajok gyorsan, nagyon gyorsan megtelepszenek “nyíladékokon”, “lékekben”, azaz olyan helyen, ahol az eredeti növénytakaró valamiért sérül, hiányos vagy megszűnik. Ennek következtében az eredeti – az ott jellemző növény- és állatvilág – összetétele megváltozik.
  3. Az adott élőhelyen így csökken  a biodiverzitás, a faji sokféleség, az őshonos, hazai flóra és fauna kárára

Olvasnivalónak ajánlom (benne mindkét karmazsinbogyóról is):

Inváziós növényfajok Magyarországon, szerk.: Csiszár Ágnes

Mást is érdekelhet. Add tovább.
Share on Facebook
Facebook
5Share on Google+
Google+
0Share on LinkedIn
Linkedin
Email this to someone
email
Pin on Pinterest
Pinterest
0Tweet about this on Twitter
Twitter

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..