Határok nélkül (IAS)

Családi érintettség révén pontosan tudom, hogy a közvetlen, azonnal is érzékelhető nem kívánt jelenségeken túl milyen közvetett következményei lehetnek (és vannak is) annak, ha egy számunkra idegen lény jelenik meg azokon a földeken, amelyeket magunkénak tudunk…

És akkor most van itt az ideje, hogy a félreértések tisztázását kerülendő leszögezzem, a cikkben az ún. idegenhonos invazív fajokról, és az ezekkel (Invasive Alien Species) kapcsolatos rendeletekről, szabályozásról lesz szó, színesítve egy brazíliai kutatás képeivel. Mert az özönnövények nem ismernek határokat…

 Világszerte, és így Európában is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ún. idegenhonos inváziós fajokra. Ennek oka az inváziós fajok (nem csak növények!) terjedése, megtelepedése, alkalmazkodásuk az új környezethez, és az eredeti biocönózisra gyakorolt kedvezőtlen, káros hatásuk.

Az Európai Parlament és a Tanács idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről alkotott 1143/2014/EU rendeletét 2014. október 22-én fogadták el, 2015. január 1-jén lépett hatályba. Több mint másfél év múlva, 2016. július 13-án fogadta el az Európai Bizottság az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok fenti rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendeletét.

A hazai jogharmonizációs folyamat első lépéseként 2017. január 1-jén lépett hatályba a témában érintett egyes törvényeket módosító jogszabály. Az egyes törvények az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozón egészültek ki szabályozásokkal. Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló hazai kormányrendelet – 408/2016 (XII. 13.) – 2017. január 1-jén lépett hatályba, amelyben megtörtént a megfelelő hatóságok kijelölése is.

A Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztálya 2017. január 25-én 9 órától rendezett az FM Darányi Ignác termében nyílt szakmai napot az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésével és kezelésével kapcsolatos szabályozási és végrehajtási kérdésekről. 

Gábriel Géza ezen a fórumon a karantén és a zárlati károsító fogalmának tisztázására tért ki.  A karantén károsítókat „tűzzel-vassal irtani kell” (2006/29 EK irányelv). Felhívta a figyelmet arra, hogy a burgonyabogár sem inváziós faj a megjelent rendelet értelmében, és hogy a kukoricabogár elleni karantén 2013-ban megszűnt. A növényegészségügyi intézkedések elsődleges feladatai a karantén fajok tekintetében a bekerülésre és a visszaszorításra vonatkoznak. Amennyiben az adott területeken nem járunk sikerrel, beépülnek a növényvédelmi gyakorlatba, mint a példában említett két faj.

Európában a biodiverzitás csökkenésének 2. legnagyobb okozója az Európában jelen lévő több mint 12000 idegenhonos faj. Érdekességként: a hobbiállattartás is kockázati tényező, tipikus példa többek között az elszaporodó szürkemókus és az ékszerteknős is (ez utóbbiból a Naplásból és a Feneketlen tóból évente 5-6000 darabot fognak ki, az olaszországi Valenciában ez a szám 25000!). Hovatovább „Az ember egy inváziós faj, amely szép lassan benépesítette a Földet” (Czirák Zoltán).

Számos invazívnak tekintett növényfaj okoz gondot – és a probléma fokozódására számíthatunk – a mezőgazdaságban is, így a téma nem érdektelen számunkra, „gyomosok” számára sem. Kézdy Pál az Inváziós növény- és állatfajok előfordulása, hatása és kezelése hazai és európai védett területeken – egy internetes felmérés eredményeiről szóló előadásában arról a kutatásról számolt be, amelyet egy, korábban Európában már alkalmazott módszer szerint végeztek el, és amely felmérésben országos védettségű és Natura 2000 területek kezelői, szám szerint 73 kolléga vett részt.  Egyetlen gondolatot emelnék ki, herbológus szemmel: a felmérés szempontjait figyelembe véve hazánkban az 5 legsúlyosabb gondot jelentő faj jelentőségüknek csökkenő sorrendjében: akác, selyemkóró, bálványfa, ezüstfa, magas aranyvessző. Ezeket követi a gyalogakác, zöld juhar, kanadai aranyvessző, amerikai kőris, nyugati ostorfa, és a parlagfű.

A brit szigeteken 45ezer nem szobanövény faj található a kertészetekben, így azok mind potenciális IAS-k! Botta Dukát Zoltán Idegenhonos inváziós fajok terjedési útvonalai, idegenhonos inváziós növényfajok szabályozási lehetőségei című előadásában sok-sok számadattal érzékeltette a probléma jelentőségét. Például a szárazföldi inváziós növények 46%-a szándékos betelepítéssel került Európába (55% dísznövény, 21% erdészeti, 18% egyéb faj, 6% botanikus kert). Nem szándékos betelepítéssel 33%, spontán terjedés útján a fajoknak mindössze 1% -a jutott be a kontinensre. Gálhidy László Nemzetközi és hazai tapasztalatok az idegenhonos inváziós fajok elleni fellépésben, a társadalmi szereplők közötti együttműködés lehetőségei c. előadásából tudhattuk meg, hogy a kudzu Olaszországban és Svájcba jelen van!

A program végén megszólíttattak a kutatók is. Számítanak a munkánkra, az együttműködésre. Itt jegyzem meg, hogy nagyon kevesen – ha jól láttam -, csak hárman képviseltük a gyomos szakmát. Pedig teljesen világos, hogy nekünk is feladatunk van ezen a területen. Ezért bátorkodtam jelezni, hogy Mosonmagyaróváron Veisz Róbert – az azóta elkészült és megvédett – növényorvosi diplomadolgozatát Északkelet-Brazíliában elterjedt invazív fajokból írja. Vagyis olyasmivel foglalkozik, amire Czirák Zoltán is felhívta a figyelmet: „azon legyen a hangsúly, ami még nincs itt”.

1. ábra: A gumiszőlő (Cryptostegia madagascariensis) virága, termése és kártétele az oly értékes carnauba pálmán (Fotók: Veisz Róbert, szerk. Dr.Farkas Anikó)

Cryptostegia madagascariensis

A fentebb említett dolgozat a selyemkóró két közeli rokonával (Cryptostegia madagascariensis, Calotropis gigantea) és az ellenük való védekezési lehetőségekkel foglalkozik. A két növény igen impozáns, szemet gyönyörködtető megjelenésű – díszítő értékük is szerepet játszott elterjedésükben -, ugyanakkor invazívvá váltak. Tekintettel a növények tulajdonságaira, Északkelet-Brazília védett flórájára és faunájára, az ott élők helyzetére, jóformán csak a mechanikai és a biológiai védekezés jöhet szóba, de ezek alkalmazási lehetőségei is korlátozottak.

2. ábra: A koronavirág (Calotropis gigantea) állománya, virága, termése (Fotók: Veisz Róbert, szerk. Dr.Farkas Anikó)

 

Ahogy mondani szoktam, addig jó, még nem találkozunk ezekkel a fajokkal. Lehetőségünk van azonban megismerkedni velük az alábbi cikkben, és gyönyörködni a szebbnél szebb fotókban:

Veisz R., Farkas A.:

Két különleges invazív faj Brazíliából – De mint tudjuk, a természet nem ismeri a határokat. Agrofórum 70. Extra, 2017. március. p. 138-142.

Abban a reményben, hogy Európát nem özönli el sem ez, sem más invazív faj:

Dr. Farkas Anikó
egyetemi docens
Széchenyi István Egyetem
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár
Növénytudományi Tanszék

Részletes, az előadásokon elhangzott leglényegesebb és legérdekesebb információkat is tartalmazó beszámoló a Magyar Gyomkutatás és Technológia 2017. évi 2. számában.

A szakmai nap programja és előadásai csakúgy, mint a fent említett jogszabályok és rendeletek megtalálhatóak a http://www.termeszetvedelem.hu/idegenhonos-invazios-fajok oldalon.

Ajánlom minden érdeklődő figyelmébe.

Mást is érdekelhet. Add tovább.
Share on Facebook
Facebook
4Share on Google+
Google+
0Share on LinkedIn
Linkedin
Email this to someone
email
Pin on Pinterest
Pinterest
0Tweet about this on Twitter
Twitter

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..